A kötetet a 21. század kiadó nagy akciójában vettem négy krimi társaságában még május végén. Mivel már elég régen olvastam cicás könyvet, úgy gondoltam, most már legfőbb ideje, hogy ismét belekezdjek egybe.
A regény főszereplője egy Alfie nevű macska, akinek egy nap meghal idős gazdája, ezért útra kel London utcáin, hogy új otthont és családot keressen magának. Útja során beszél életéről, a gyász nehéz pillanatairól, és arról is, hogy minden fájdalom ellenére tovább kell lépni, s nem szabad feladni a reményt. Alfie nagyon is tudja, hogy milyen gazdát szeretne, s mivel soha többé nem akar magára maradni, úgy dönt, hogy utcacica lesz, vagyis több család cicája egyszerre.
Végül az Edgar Roadon találja meg új otthonait, ahol négy új életet kezdő családot is magáénak tudhat. Ez azonban nemcsak négy család felé irányuló kényeztetéseit jelenti. Alfie felismeri, hogy ő is felelős családtagjaiért, akikért bármit megtenne, hogy boldognak lássa őket. Ezért igyekszik minden egyes nap mindenkit meglátogatni, hogy jelenlétéből erőt meríthessenek, hogy ne érezzék magukat soha egyedül. Alfie mindenkit szeretne talpra állítani, mindenki életét egy kicsit jobbá tenni - küzdjön az illető akár magánnyal, honvággyal, kisebbrendűségi érzéssel, depresszióval, vagy bántalmazó partnerkapcsolatban való vergődéssel. Alfie tudja, hogy mindig újra lehet és újra is kell kezdeni, s nincs mitől félnünk, hiszen mindig találunk majd barátokat, társakat utunk során, akik a segítségünkre lesznek. Többek között ezt a bátorító üzenetet szeretné átadni családjainak és minden kedves olvasónak.
Az Alfie-ban az tetszett a legjobban, hogy miközben egy könnyed, szórakoztató olvasmány, rengeteg olyan nehéz és szomorú helyzet áll elő a történet során, ami bármelyikünk életében előfordulhat. Ezeknek a helyzeteknek a megoldásához kapunk kulcsokat Alfie-tól, aki rengeteg szeretettel és humorral fűszerezve osztja meg bölcsességeit velünk, hogy erőt tudjunk meríteni belőle.
A Mindenki macskája, Alfie egy szuper nyári olvasmány, amit tényleg mindenkinek csak ajánlani tudok.
Értékelés: 🟊🟊🟊🟊🟊 (5/5 csillag)
Az Imhotep, a kékség papja Golenya Ágnes A kék vér gyermekei című három részes sorozatának az első kötete. Izgalmas címe alapján először regénynek gondolná az ember, de hamar kiderül, hogy nem történetről és nem is nemesi sarjakról lesz szó (vagy legalábbis nem a szó megszokott értelmében).
A kék vér gyermekei a Szíriusz-rendszer családjához tartozó földi emberek, a kékség pedig egy magas szintű tudatállapot, rezgésminőség. Ebben a kötetben a hasítatlan egy emberré válásának, a téridőben való alászállásának célját és útját meséli el a szerző a kékség papjainak ősi tudásával. Erre a tudásra a szerző egyrészt tanulmányai, kutatásai (pl. évekig Peruban élt), másrészt Imhotep tanítványaként tett szert. A könyv hemzseg az archeológiai, történelmi, irodalmi, nyelvi és kvantumfizikai magyarázatoktól és utalásoktól. Az írónő csak azt a legminimálisabb tudást adja át e könyv keretein belül, ami feltétlen szükséges a gondolatmenet követéséhez, és rengeteg könyvet, videót ajánl kiegészítésként a jobb megértésért. Ez a tudáshalmaz így sem könnyen emészthető, Golenya is figyelmeztet a kötet elején, hogy ez az írás nem kezdőknek szól. Aki olvasta a szerző korábbi köteteit, bizonyára könnyebben elboldogul vele. Okfejtései rendkívül érdekesek, ugyanakkor nem tudnám egyetlen másik könyvhöz vagy szerzőhöz sem hasonlítani. Amit e kötet lapjain olvashatunk az egy merőben új tudásrendszer, ami meghaladja a mai ezotéria – Golenya szerint (is) - sekélyes világát. Ehhez viszont fel kell tudni szellemileg is nőni.
Miután befejeztem az első kötetet, rögtön belekezdtem a másodikba, ami az Isis-kód címet kapta. Ez a könyv még jobban próbára tette a felfogó képességemet, ezért most egy kicsit pihentetem, és később újra próbálkozom majd vele.
Értékelés: 🟊🟊🟊🟊✩ (4/5 csillag)
Ezt a könyvet rendkívül kedves illusztrációi miatt vettem kézbe. Mindig örülök, amikor szépen illusztrált könyvet találok, ami manapság - szerintem - sajnos elég ritka.
A vékony, képes könyvecske egyetlen, amolyan tipikus paddingtonos mesét tartalmaz. Paddington ezúttal sziklakertet készít a maga kotnyeles, hebehurgya, mégis cuki módján.
Ajánlom 4 éves kortól.
Értékelés: 🟊🟊🟊🟊✩ (4/5 csillag)
Michael Bond Paddington-sorozata az Olvassunk medvékről! kihívás kapcsán jutott el hozzám, ugyanis gyermek és ifjúsági kötetekkel szeretném teljesíteni a kihívást. A Paddington itt és most volt az egyetlen kötet, amit eddig sikerült beszereznem a sorozatból, ezért ezzel kezdtem.
Az egyedi stílusú könyv aranyos mackós történeteket tartalmaz Paddingtonról, aki a legsötétebb Peruból érkezett Londonba a Brown családhoz. Nevét onnan kapta, hogy a Paddington pályaudvaron találtak rá. Szeret segíteni családjának, ezért általában ő jár a piacra, s van egy kedves magyar származású antikvárius barátja is, Mr Gruber, no meg egy zsémbes szomszédja, Mr Curry, akinek borsot lehet törni az orra alá. A csupaszív, bolondos mackó, aki mindig valami galibát okoz, egy kicsit Micimackóra emlékeztetett engem.
10 éves kortól ajánlom a szeretnivaló mackó kalandjait.
Értékelés:🟊🟊🟊🟊✩ (4/5 csillag)
Egy gyönyörű kivitelű könyv szép képekkel, idézetekkel, és sok-sok bölcs gondolattal nemcsak a házasságról, hanem általában véve a kapcsolatokról és az egész életről.
Csaba testvér a tőle megszokott módon egyszerűen, érthetően, kifejezően és sok életből vett példával tanít e könyv lapjain keresztül minket. A szeretet bölcsője olyan, mint egy füveskönyv, amiből mindig lehet bölcsességet és lelki erő meríteni, amit érdemes időről időre újra meg újra elolvasni. Minden korosztály kiolvashatja belőle a számára érdekes, fontos tanításokat.
Ajánlom a könyvet mindenkinek, aki egy kis lelki feltöltődésre vágyik. Szerintem ajándéknak is nagyszerű választás, különösen házasságkötés vagy házassági évforduló alkalmából.
Értékelés: 🟊🟊🟊🟊🟊 (5/5 csillag)
C. S. Lewis eddig számomra csak a Narnia krónikái című meseregény / fantasy sorozatáról volt ismert. Örömmel fedeztem fel, hogy Lewis nem csak kiváló és ismert fantasyszerző volt, hanem keresztény író, gondolkodó, akinek számos vallási, filozófiai témájú kötete is megjelent.
Ezek közül a Csűrcsavar levelei emelkedik ki számomra leginkább: már a címe is figyelemfelkeltő és a könyv koncepciója – levelek az alvilágból - is zseniális szerintem. A kötet szatírikus humorral megírt levelek gyűjteménye, melyekben Csűrcsavar igyekszik tanácsot adni ifjú kísértő unokaöccse számára, hogyan szakíthatná el pártfogoltját az Istentől, az ő Ellenségüktől, és taszíthatná le hozzájuk, a pokolba.
Nagyon érdekes volt az ördög szemszögéből megismerni a
dolgokat, hogy mit gondol ő Istenről, emberről, valamint Isten és ember
kapcsolatáról, hiszen általában az ördögöt senki nem szokta kérdezni. Nagyon
izgalmas volt az is, hogy milyen nyakatekert, rafinált módokon próbálják az
ördögök rosszra csábítani az embereket, és hogy mennyire picin múlik sokszor, hogy valami jó vagy rossz. Sok mindent megtudhatunk a psziché
működéséról és a vallásról, vallásosságról is, de maga a könyv nem vallásos
propaganda, inkább egy józan, történelmi kortól független értékrendet képviselő,
elénk görbe tükröt tartó, gondolatébresztő olvasmány.
A Csűrcsavarban az tetszett talán a legjobban, hogy szórakoztató stílusban mély bölcsességeket kaphatunk (már ha tudunk magunkon, csetlés-botlásainkon nevetni). Úgy érzem ez egy olyan könyv, amit időnként érdemes újra és újra elővenni és elolvasni.
A könyvecskét jó szívvel ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a lélek dolgai. Egy bizonyos érettségi fok szükségeltetik az olvasásához, ezért inkább felnőtteknek javaslom.
Clive Staples Lewis ezzel a kötetével annyira belopta magát a
szívembe, hogy felvettem a kedvenceim közé, és tervezem a többi vallásfilozófiai művét is elolvasni.
Értékelés: 🟊🟊🟊🟊🟊 (5/5 csillag)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése