Az olvasásban és jó könyvekben szegény május után egészen jól alakult a júniusom. Ebben a hónapban sokkal szerencsésebb volt a kezem az olvasmányok kiválasztásánál, aminek köszönhetően többet olvastam, mint a múlt hónapban. Lassacskán az olvasási kedvem is kezd visszatérni Marie Benedict és Sarah McCoy könyveinek köszönhetően.
Az olvasás és a munka mellett három tevékenység állandó része mostanság a mindennapi életemnek: a nyelvtanulás, a társasozás és a "konyhatündérkedés". Ebben a bejegyzésben a júniusi olvasmányaim mellett azt is megmutatom, milyen sütit sütöttem legutóbb, és melyik az új kedvenc társasunk. A nyelvtanulási rutinomról pedig egy külön posztban fogok beszámolni.
Júniusi olvasmányaim voltak:
1. Marie Benedict: Mrs. Christie rejtélyes eltűnése
2. Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben (Sherlock Holmes történetei 1.)
3. William B. Irvine: Útmutató a jó élethez (A sztoikus öröm ókori művészete)
4. Sarah McCoy: Marilla a Zöld Oromból
5. Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről
Marie Benedict - Mrs. Christie rejtélyes eltűnése
Marie Benedict új regényében Agatha Christie, a híres krimiíró életének egy rejtélyes szakaszát tárja fel a tények és a képzelet segítségével.
Agatha Christie 1926. decemberi, rejtélyes eltűnésével kapcsolatban számos legenda, elképzelés született. Marie Benedict verziója nagyon hihető számomra. Abszolút el tudom képzelni, hogy valahogy így történhetett az egész. Látszik, hogy a szerző jól ismeri Agatha Christie önéletrajzát, művében ragaszkodik a tényekhez, csak a homályos részeket tölti ki a fantáziájából.
A történet két idősíkon játszódik, és két szemszögből ismerjük meg a történéseket. Az elején kicsit furcsa volt ez az ide-oda ugrálás, de végül is színesebbé, érdekfeszítőbbé tette a sztorit ez a fajta írásmód.
A könyv eleje kicsit unalmas volt számomra, mivel már ismertem a kerettörténetet, aztán rájöttem, hogy a lényeg nem is a külső történésekben keresendő. A legérdekesebb mozzanatok az emberek lelkében, pszichéjében játszódnak le. Ettől fogva imádtam olvasni, alig bírtam letenni.
Kicsit meglepő ugyanakkor izgalmas volt, ahogy a regény a párkapcsolat, a házasság, a férfi-női szerepek és a nemi egyenlőség témakörét feldolgozta. Nagyon olvasmányos, szórakoztató és izgalmas könyv. Ajánlom mindenkinek!
Arthur Conan Doyle - Tanulmány vérvörösben (Sherlock Holmes történetei 1.)
Ez volt az első Sherlock Holmes-történet, amit olvastam. Úgy gondoltam, ez is egy olyan alapmű, amit ismernem kell.
Tulajdonképpen tetszett a sztori, bár elég szomorú lett a vége. Meg valahogy nem hozta azt a hatást, amit a Poirot-történetek szoktak. Pedig Sherlock is zseniális nyomozó, bár egy kicsit seggfej. De Watson jól tudja kezelni. :) Lehet, hogy fogok még olvasni néhány kötetet a sorozatból, ha majd újra krimiolvasós kedvemben leszek.
(Amúgy nem tudom, miért hasonlítgatok minden nyomozót Poirot-hoz... Valahogy nekem ő az etalon, az abszolút kedvenc. Azt hiszem, ez most már így marad.)
William B. Irvine - Útmutató a jó élethez
William B. Irvine könyve egy átfogó kalauz a sztoicizmushoz.
A könyvből megismerhetjük a sztoicizmus kialakulásának, virágzásának, majd hanyatlásának történetét és a leghíresebb sztoikus iskolák és filozófusok tanításait dióhéjban.
A szerző részletesen kitér arra is, manapság miért nem népszerű a sztoikus filozófia (meg egyáltalán a filozófia), és miért lenne mégis érdemes foglalkoznunk vele.
A könyv lapjain keresztül megismerkedhetünk a legfontosabb, legalapvetőbb sztoikus tanításokkal és gyakorlatokkal.
Amennyiben hajlandóak vagyunk ezeket beépíteni életünkbe, mindennapi rutinunkba, hozzásegíthetnek minket egy sokkal nyugodtabb és örömtelibb élethez.
Sarah McCoy - Marilla a Zöld Oromból
Nagyon kedveltem Marillát L. M. Montgomery Anne-sorozatából, és szerettem volna megismerni az ő történetét is.
A történet eleje Marilla gyermekkorát beszéli el, mely édesanyja fájdalmas elvesztésével ér véget, aminek hosszú távú hatásai lesznek az életére.
Ezután megismerjük az ifjú Marillát, aki sok segítséget kap barátaitól, Racheltől és Johntól, s aki maga is a szívén viseli szűkebb és tágabb közössége életét. Aktívan részt vesz Avonlea közösségi életében, s ragaszkodik az otthonához.
Közben nem csak a ház körüli teendőkkel és a segélyegylet dolgaival foglalkozik, hanem folyamatosan képzi magát, még a politikai helyzet alakulását is figyelemmel kíséri. Határozott véleménnyel rendelkezik a világ eseményeinek alakulásáról, bármikor kész megvédeni azt, és nem riad vissza a cselekvéstől sem, ha ezzel segíthet embertársain.
Marilla nem tudja elképzelni, hogy elhagyja a Zöld Ormot, ezért fel sem merül benne, hogy férjhez menjen, majd gyerekeket szüljön. Marilla más, mint a többi asszony a szigetről, sokkal függetlenebb, szókimondóbb és bátrabb.
Szerettem Sarah McCoy regényét, mert olvasmányos, érdekes és tartalmas volt. Szerettem a hangulatát és a szereplőket is, bár ez a Marilla nekem nem az a Marilla volt, akit az Anne-sorozatból megismertem. De őt is nagyon megszerettem, ezért ajánlom szeretettel a könyvet!
Ljudmila Ulickaja - A lélek testéről
Annyira sokan dicsérték és ajánlották nekem Ulickaját, hogy muszáj volt tőle valamit olvasnom. Egy novelláskötetre esett a választásom, ami szerintem nem volt a legjobb döntés a részemről. Úgy vettem észre, hogy mostanában a novellák nem épp a kedvenceim.
Ez a gyűjtemény az elmúlással, a halállal, a búcsúzással foglalkozik. Csupa szomorú történet, mégis van bennük valami mágikus, valami felemelő. A legtöbb sztori nagyon átlagosnak indul, egyszerű emberek egyszerű történetei, aztán valami rendkívüli dolog történik.
Ulickaja nem a megszokott módon mesél a halálról. Számomra meglepő volt, mennyire sokféleképpen lehet ezt a témát ábrázolni.
Fogok még az írónőtől olvasni, de legközelebb egy regényt választok majd.
Múlt hétvégén megünnepeltük a férjem szülinapját.
Mivel a gyümölcsös torták a kedvencei, ezúttal egy áfonyás-ribizlis gyümölcstortával örvendeztettem meg, ami egyébként pillanatok alatt elfogyott.
Jó volt kicsit pihenni, együtt játszani az új kedvenc társasunkkal, a Calicoval. Teljesen véletlenül bukkantam rá erre a játékra, s mivel a leírás alapján mindkettőnknek azonnal megtetszett, rögtön meg is rendeltük.
Azóta hetente több alkalommal is elővesszük egy-egy játszma erejéig. Egy fárasztó nap végén olyan megnyugtató takarót "varrni" és cuki cicákat csábítani rá! :)
Calico - Foltok, cicák, takarók társasjáték
Amikor megjött a csomag benne a játékkal, alig vártuk, hogy kibontsuk, és végre kipróbáljuk. De a kicsomagolás végül elég hosszúra sikeredett, mert rengeteg apró alkatrészt kellett kipattintgatni, s közben folyamatosan ámultunk és bámultunk, hogy milyen gyönyörű a játék kivitelezése, grafikája.
Maga a játék egyébként könnyen tanulható, egyáltalán nem bonyolult. A sokféle kombinációs lehetőség miatt azonban mégsem annyira egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Nagyon tetszik benne, hogy ez egy konfrontációmentes, nyugis kis játék, hiszen igazából mindenki a saját takarójának varrásával van elfoglalva. Minden játékos arra koncentrál, hogyan tudna minél több cicát a saját takarójára csábítani és minél több gombbal díszíteni azt – mivel ezekkel lehet pontot szerezni. No meg a célkártyákon szereplő feladatok teljesítésével.
Mi nagyon hamar megkedveltük ezt a játékot és ajánljuk mindenkinek, aki szereti az ilyen jellegű társasokat és/vagy a cicákat!
