Májusi összegzés - Mit olvastam májusban?

Azt hiszem, ebben a hónapban sikerült egyéni rekordot döntenem olvasás terén, ugyanis májusban összesen 12 könyvet olvastam el. A hónap közepén csatlakoztam az Olvassunk 10 000 oldal ifjúságit 2020-ban elnevezésű molyos kihíváshoz, mivel passzolt az idei könyves célkitűzésemhez. Ennek okán a májusban olvasott könyvek többsége az ifjúsági kategóriába tartozik. Ebben a posztban bemutatom azt a 12 könyvet, amit májusban olvastam.

Fekete István: Kele

A hónap első olvasmánya Fekete Istvántól a Kele volt. A történet egy sérült gólyáról szól, aki sebesülése miatt képtelen délre repülni, de kedves és jóságos emberek magukhoz veszik, meggyógyítják, és gondoskodnak róla, amíg felépül. Kele egy telet tölt a pajtában és az udvaron az emberekkel és a háziállatokkal, akikkel szép lassan összebarátkozik. Tavaszra aztán megerősödik, megtanul újra repülni, és a természet törvényeit követve folytatja életét. A regény szereplői ismerősek lehetnek azoknak, akik olvasták már a szerző állatregényeit. Fekete István ebben a kötetben is sok szeretettel és bölcsességgel mutatja be az emberek és az állatok világát, törvényeit és kapcsolatukat. Megismerhetjük a falusi emberek téli életét, a szokásaikat, a mindennapi küzdelmüket, örömüket, bánatukat, reményeiket. Téli hangulatú olvasmány, lassacskán csordogáló cselekménnyel, sok szép leírással. Ajánlom természetkedvelő olvasóknak 10 éves kortól.

Értékelés: ★★★★☆

Neale Donald Walsch: A teljes beszélgetések Istennel

Erről a kötetről már írtam értékelést itt a blogon. A három kötetet tartalmazó könyvben a szerző Istennel folytatott beszélgetését olvashatjuk. Ebben a párbeszédben minden fontos témáról szót ejtenek, ami lényeges az életünkben, például kapcsolatok, házasság, gyermeknevelés, oktatás, egészségügy, környezetvédelem, vallás, gazdaság stb. Walsch többek között rákérdez a világegyetem működésére, arra hogyan élhetnénk boldogabban, ember és ember, valamint ember és Isten viszonyára, szó esik szexualitásról és politikáról is. Isten pedig minden kérdésére válaszol, de nem egyfajta parancsot adva, hogy milyen módon lenne helyes élni, inkább csak a megfigyeléseit közli, olykor javaslatokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobbá, működőképesebbé tenni az adott területet. A könyvben sok az ismétlés, ami a jobb megértést szolgálja, illetve azért van, mert minden mindennel összefügg.

Értékelés: ★★★★☆

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

A kötet személyes interjúkból áll, melyeket olyan emberekkel készített az írónő, akik a katasztrófa idején Csernobilban éltek, majd kitelepítették őket, akik a Zónában maradtak (vagy visszaköltöztek oda), csernobili likvidátorokkal, és olyan fehérorosz emberekkel (felnőttekkel és gyerekekkel), akik a legszennyezettebb vidéken éltek, élnek. Ez a könyv tehát nem azzal foglalkozik, hogyan történt a baleset, hanem arról szól, hogyan élte meg az egészet a szovjet nép. Mit éreztek, gondoltak akkoriban, és hogyan változott meg a látásmódjuk és az egész életük az azóta eltelt időszakban. Személyes sorsokat, élménybeszámolókat a zónában végzett munkáról, családi történeteket, filozofálgatásokat is olvashatunk a kötetben. Történeteket életről és halálról, becsületről és kötelességről, árulásról és hűségről és még sok minden másról. Nagyon felkavaró olvasmány volt, egy érzelmi hullámvasúton éreztem magam a könyv olvasása során. Az elején van egy kicsit unalmas rész, ahol sok az ismétlés. Itt majdnem félbehagytam az olvasást, de jól tettem, hogy folytattam. Alekszijevics könyve, mint kordokumentum szerintem egy nagyon fontos olvasmány. Mindenesetre azért megfelelő hangulat is szükségeltetik az olvasásához. A nyelvezete is nagyon változó, mint ahogy az interjúalanyok is nagyon sokfélék voltak.

Értékelés: ★★★★★

Szabó Magda: Pilátus

A könyvet hirtelen ötlettől vezérelve vettem a kezembe, ugyanis eszembe jutott, hogy - szégyen vagy sem - eddig még semmit nem olvastam Szabó Magdától. Mivel tudtam, hogy ebből a regényéből tavaly készült film, gondoltam érdemes elolvasni, nem fogok csalódni benne, de túl sokat azért nem vártam tőle. Maga a történet nagyon egyszerű és mindennapos: miután Szőcs Iza édesapja meghal, a fiatal orvosnő magához veszi, budapesti panellakásába költözteti vidéki édesanyját, hogy gondoskodjon róla, ám ebből semmi jó nem származik, s végül tragédiába torkollik. Szomorú anya-lánya kapcsolat generációs konfliktussal terhelve. Számomra nagyon felkavaró olvasmány volt, és éppen ezért is válhatott olyan kedvenccé, amit biztosan újra fogok még olvasni. Egy nagyon jó karakterregénynek tartom a Pilátust, és szeretettel ajánlom mindenkinek, aki szereti a családtörténeteket, akit érdekel az anya-lánya kapcsolat, a generációs konfliktusok és az öregedés témaköre. Már írtam egy részletesebb értékelést a kötetről, amit itt olvashatsz.

Értékelés: ★★★★★

Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi

A Harisnyás Pippi egy igazi klasszikus, és az egyik legnépszerűbb meseregény, ezért nagyszerű választásnak tűnt. Harisnyás Pippi egy kilencéves, szeplős, copfos, vörös hajú kislány, aki egyben a legerősebb, legkedvesebb és legizgalmasabb gyerek az egész világon, és aki a szomszéd Tomit és Annikát szórakoztatja kifogyhatatlan ötleteivel. Pippi nemcsak egy nagyon vagány, vicces csajszi, hanem  nagyszívű és még nagyobb szájú is. Nagyot mondását nem is mentegeti, képtelen történetein dőlni lehet a nevetéstől. Gátlásokat nem ismerve mindent kimond, amit gondol, és félelem nélkül, elképesztő ügyességgel  mindent megvalósít, amit csak kitalál. Bár égetően rossznak tűnik, Pippi mégsem az, csak kíváncsi, kreatív, találékony, öntörvényű. Az egész történet és a szereplők is nagyon meseszerűek, gazdag fantázia szüleményei. Csak semmi komolyság, az egész csupa móka és kacagás. Pippi csupa olyan dolgot csinál, amit az ember gyerekként szívesen megtett volna, de nem volt meg hozzá a bátorsága vagy a képessége. Pippi kicsit a szuperhősökre emlékeztet, hiszen szörnyen erős és független, nem hagyja, hogy szórakozzanak vele vagy másokkal, jól megleckézteti a gonosztevőket. A könyvet elsősorban 7-9 éves gyerekeknek ajánlom önálló olvasásra, vagy 5-6 éves gyerekeknek felolvasásra. A kötet egy átvezetés a mesék világából a gyermekregények felé, melyben 11 rövid történet található rajzokkal illusztrálva. Minden megvan ezekben a történetekben, amit a gyerekek szeretnek: sok humor, izgalom, szerethető szereplők, rövid fejezetek. Olvasás megszerettetéséhez szerintem nagyszerű választás.

Értékelés: ★★★★★

P. D. James - Nem nőnek való

A Nem nőnek való egy klasszikus krimi, felépítése és stílusa az Agatha Christie-regényekhez hasonló. Adott egy rejtélyes bűnügy, amit fiatal és tapasztalatlan, ámde annál elszántabb és kitartóbb nyomozónőnk igyekszik megoldani. Tetszett a történet és a karakterek is. Nagyon szimpatikus volt a nyomozónő, Cordelia  Grey is, sajnálom, hogy a szerző ezen kívül csak egy kötetet szentelt neki, amit korábban már olvastam (ez a Szörnyűségek szép szigete volt). Tetszett a könyv, öt csillagra értékeltem, de kedvenc nem lett.

Értékelés: ★★★★★

Astrid Lindgren: Juharfalvi Emil

A Harisnyás Pippi nagyon meghozta a kedvem, hogy Lindgrentől olvassak, ezért esett a választásom a Juharfalvi Emilre, ami úgymond a Harisnyás Pippi társkötete, mivel egy égetően rossz kisfiúról szól, aki mindenféle vicces kalandba keveredik. Emilről is elmondhatjuk, hogy jó gyerek ő a szíve mélyén, nem gonoszságból rosszalkodik ő, csak éppen nagyon életrevaló. Azért vigyáz, hogy ugyanazt a csibészséget még egyszer ne kövesse el, így hát nagyon kreatív is. De hozzá hasonlóan családjának tagjai sem makulátlanok, mégis nagyon szerethető figurák.  Rendkívül szórakoztató és tanulságos olvasmány, kicsit hasonló a Rosszcsont Petihez. Ajánlom olvasásra 8-9 éves gyerekeknek, biztosan szeretni fogják.

Értékelés: ★★★★★

Kormos István: Vackor az első bében és Vackor világot lát

A gyermekkönyvek közül elsősorban a klasszikusnak számító, régi kedvencek közül válogattam. Eddig külföldi szerzőktől olvastam, de szerettem volna magyar szerzők műveivel is jobban megismerkedni. A  Vackor-sorozat második és harmadik kötetének olvasása után jöttem csak rá, hogy fordított sorrendben olvasom a sorozatot. Nem volt feltűnő, mivel a kötetek önállóan is megállják a helyüket.

A Vackor világot lát című kötetben Vackor kitalálja, hogy ő nem akar téli álmot aludni, mint a többi medve, mert az túl unalmas, hanem szeretné megismerni a téli világot, felmenni Budapestre és élvezni a havat. A kötet 12 verses meséje Vackor téli, budapesti kalandjait beszéli el. A Vackor az első bében című kötet 11 verses meséje pedig arról szól, hogyan búcsúzik el Vackor az óvodától és ismerkedik meg az iskola világával miközben új barátokat szerez, és sok új dolgot tanul. Ezek a mesék iskolába készülő gyermekek számára ideálisak, mivel kedvesen elmesélik, hogy mi mindenre számíthat a gyerkőc az iskolában, mit fognak ott csinálni, hogyan kell viselkedni, miért jó tanulni. Ajánlom a Vackor-sorozatot 5-6 éves gyerekeknek.

Értékelés: ★★★★★

Beck Andrea: A Titoktündér

Beck Andrea Titoktündér-sorozata olyan meséket tartalmaz, melyek segítenek az óvodás-kisiskolás korú gyermekeknek és szüleiknek a gyermek önbizalmának növelésében, egy pozitívabb életszemlélet kialakításában. A mesék olyan  nehézséget jelentő élethelyzeteket és azok varázslatos megoldását mutatja be, melyeket minden szülő és gyermek ismer pl. a gyermek fél a sötétben, összevesztek a barátjával, fél a kudarctól, kistestvére születik stb. Lola, a titoktündér különböző varázstárgyakkal ajándékozza meg Tobyt, melyek segítségével kis tanítványa egyre nagyobb önbizalomra tesz szert és képessé válik a nehézségek leküzdésére. Nagyon tetszik ez a fajta megközelítés, ami a gyermek mágikus világképére, a varázslatba vetett hitére épül. Mindent nagyon érthetően és egyszerűen magyaráz el a könyv, sok helyen már szájbarágósan, tanmese jelleggel - ez viszont nem annyira tetszett benne. Összességében hasznos könyvnek tartom, ajánlom minden szülőnek, gyerekeknek felolvasásra, helyzetek átbeszélésére.

Értékelés: ★★★★☆

Katherine Arden: A medve és a csalogány (Az északi erdő legendája 1.)

A kötet a molyos kihívás kapcsán került a kezembe, és olyan gyönyörűnek találtam a borítót, hogy úgy döntöttem, teszek vele egy próbát, bár nekem eddig a fantasyk nem annyira jöttek be. Bár hivatalosan a fantasy kategóriába sorolták a könyvet, szerintem azonban sokkal inkább tündérmese, esetleg családregény vagy fejlődésregény, amiből megismerhetjük az orosz folklór színe-javát is. A világ amelyben játszódik, az részben a 14. századi orosz erdők és Moszkva városa és ezek lakói, valamint a szláv népmesék és mondák világának szereplői: a pogány természetvallás alakjai, a különböző házi szellemek és a természet szellemei. A regény főhőse egy bátor kislány, akit Vászjának hívnak és az északi erdőkben nőtt fel. Vászja látja ezeket a szellemeket, hisz bennük és azokban a mesékben is, melyeket dajkájától hallott róluk, sőt beszélgetni is tud velük. E képessége miatt azonban a katolikus vallás képviselőinek szemében boszorkánynak minősül, akit üldözni, téríteni kell. Vászja nem akar meghajolni korának nőkkel szemben támasztott elvárásai előtt: sem apáca, sem feleség és anya nem akar lenni. Néha már úgy éreztem, ezt a női szerepes dolgot kicsit túlpörgeti az írónő (különösen a második részben majd), maga történet viszont egy nagyon szépen megírt, varázslattal ás ármánnyal teli téli sztori. Nem mondhatnám túl fordulatosnak, és én kifejezetten örültem annak, hogy viszonylag kevés véres harci jelenet volt benne. Engem teljesen elbűvölt a szláv mesevilág és ez a csodálatos történet, amit a Molyon öt csillagra értékeltem és felvettem a kedvenceim közé is. Szívből ajánlom olvasásra 16 éves kortól ezt a csodás hangulatú, szórakoztató, ugyanakkor mély mondanivalóval is rendelkező forradalmi fantasyt.

Értékelés: ★★★★★

Katherine Arden: A lány a toronyban (Az északi erdő legendája 2.)

A medve és csalogány története folytatódik. Mivel Vászja sem kolostorba vonulni, sem férjhez menni nem akar, megszökik otthonról. Sorsának alakulását immár Moszkvában és a város közeli erdőségekben követhetjük nyomon. Ez a történet az előzőhöz képest kevésbé mágikus, annál több benne a hazugság, az ármány és a nyílt harc. Nekem az előző történet jobban tetszett, bár ez a könyv sem szűkölködik izgalmakban. Az első kötetben sokkal nagyobb hangsúllyal jelent meg a szláv mitológia, a régi vallás és a kereszténység szembeállítása, ebben a részben viszont teljesen a nők helyzetére, Vászja kiútkeresésére helyezte a fókuszt az írónő. A sztori kicsit lassan bontakozik ki, kárpótlásul a lezárásban sok kérdésünkre választ kaphatunk. Nekem tetszett a történet, ezt is öt csillaggal díjaztam, csakúgy, mint az első részt, de kedvenc nem lett. Ennek ellenére izgatottan várom a harmadik, befejező részt, amit biztosan el fogok olvasni.

Értékelés: ★★★★★