Katherine Applegate - Kívánságfa

Ebben a bejegyzésben egy nagyon szép könyvről szeretnék írni. Katherine Applegate könyve a borítójával keltette fel a figyelmemet, ugyanis egy gyönyörűséges fa látható rajta. Aztán amikor belelapoztam a könyvbe, csak tovább ámultam: a lapokat is szebbnél szebb rajzok díszítik. Ahogyan elkezdtem olvasni, egy szívmelengető, tündéri kis történetet láttam kirajzolódni a szemeim előtt, ami olvasmányosan, gördülékenyen van megírva, és rengeteg érdekes információt is tartalmaz a növény- és állatvilágról.

A történetet Vörös, egy öreg tölgyfa meséli el, aki csodálatosan mesél barátságról, szeretetről és elfogadásról. A lakói sokfélék: akadnak borzok, oposszumok, baglyok és mosómedvék is köztük, de a legjobb barátja egy Bongó nevű varjúlány. Minden évben egyszer Vörösre mindenféle anyagra írt kívánságokat szoktak aggatni, mert ő egy kívánságfa, egy kívánságot teljesítő rongyos bokor. Nemrég új lakók költöztek a közelbe, és egy Tamar nevű, magányos muszlim kislány éjjelente szomorúan a lombja alá ül. Tamarral és családjával valamiért senki sem akar barátkozni...  Aztán egy reggel egy TŰNJ EL felirat jelenik meg az öreg tölgyön, ami elég nagy felfordulást okoz, és végül a fa kivágása mellett döntenek. Vörös nem a saját életét félti a legjobban, inkább Tamarnak szeretne segíteni, ezért egy nap megszegi a legfontosabb törvényt...

"Egyvalamiben viszont a fák és a varjak – sőt a természet minden lénye – megegyeznek. Ez pedig az a törvény, hogy nem szabad szóba állnunk az emberekkel. 

A törvény a mi védelmünket szolgálja. 

Legalábbis elméletben. 

Sokszor eltűnődöm azon, hogy ez a nagy hallgatás vajon jó-e. Olyan sokszor szerettem volna megszólalni, beleavatkozni valamibe, segíteni az embereknek. Aztán mégsem szóltam egy szót sem. Mert a törvény az törvény, amióta világ a világ."

És az öreg tölgy mesélni kezd, így megtudjuk azt is, hogyan alakult ki az a kedves szokás, hogy kívánságokat aggatnak rá. Múlt és jelen szép lassan összeér, s hogy sikerül-e Vörösnek teljesítenie Tamar kívánságát, azt megtudhatjátok a könyvből!

A könyvet ajánlom olvasására 8 éves kortól, mivel nem túl hosszú, rövid fejezetekből áll, és elég nagybetűs, így könnyen olvasható. Örülnék, ha ilyen kötelező olvasmányokat adnának a gyerekeknek az iskolában. Ez a könyv kívül-belül gyönyörű. Molyon is öt csillagot kapott és felkerült a kedvencek közé.

Értékelés: ★★★★★

Kedvenc idézetek:

"...ha véletlenül egy kivételesen barátságosnak tűnő fa mellett találod magad egy kivételesen szerencsésnek tűnő napon, akkor nem árt, ha figyelsz és fülelsz.
Nekünk, fáknak, a viccmeséléshez nincsen túl nagy tehetségünk.
Mesélni viszont jól tudunk."

"Tamar minden tavaszi éjjelen arra emlékeztetett, hogy a csöndben szépség, az elfogadásban áldás lakozik."

"És én pontosan tudtam, mire gondol. Ez az egyik előnye, ha valaki szívesen meghallgat másokat: rengeteget tanul a világról."